KIEGÉSZÍTÉS: eye-MAHR-ah

HELYSZÍN: Bolívia; Peru; Chile

NÉPESSÉG: Körülbelül 2 millió (Bolívia); 500 000 (Peru); 20 000 (Chile).

NYELV: Aymara; spanyol

HIT: Római katolicizmus kombinálva bennszülött hiedelmekkel; hetedik napi adventisták

1 - BEVEZETÉS

Az aymara az őslakosok (bennszülöttek), akik a altiplano (Bolíviában a legmagasabb az őslakosok aránya Dél-Amerika országai közül, és egyben a kontinens legszegényebb országa.

Bolíviát Spanyolország gyarmatosította. A spanyol gyarmati uralom alatt az aymara népnek nagy nehézségekkel kellett szembenéznie. 1570-ben a spanyolok elrendelték, hogy a bennszülötteket az altiplano gazdag ezüstbányáiban kell dolgozniuk. Potosí városa volt egykor a világ leggazdagabb ezüstbányájának a helyszíne. Aymara munkások milliói pusztultak el a nyomorúságos körülmények között a bányákban.

2 - HELYSZÍN

Az aymara népcsoport a bolíviai Andok magasan fekvő síkságain él, a Titicaca-tó fennsíkján, a perui határ közelében. Az altiplano 3000-3700 méter magasan fekszik a tengerszint felett. Az időjárási viszonyok hidegek és zordak, a mezőgazdaság nehézkes.

A Titicaca-tó Uru-szigetei között él egy, az aymarákkal szorosan rokon népcsoport, amely nem a szárazföldön, hanem úszó nádból álló szigeteken él.

Becslések szerint kétmillió aymara él Bolíviában, ötszázezren Peruban és mintegy húszezren Chilében. Az aymara nem korlátozódik egy meghatározott területre (vagy rezervátumra) az Andokban. Sokan élnek a városokban, és teljes mértékben részt vesznek a nyugati kultúrában.

3 - NYELV

Az aymara nyelv, eredeti nevén jaqi aru (a nép nyelve) még mindig a fő nyelv a bolíviai Andokban és Peru délkeleti részén. A vidéki területeken az aymara nyelv az uralkodó. A városokban az aymara kétnyelvű, spanyolul és aymara nyelven beszélnek. Néhányan még háromnyelvűek is - spanyolul, aymara nyelven és quechua nyelven - azokon a területeken, ahol az inkák dominálnak.

4 - FOLKLORE

Az aymara mitológia számos legendát tartalmaz a dolgok eredetéről, mint például a szél, a jégeső, a hegyek és a tavak. Az aymara más népcsoportokkal osztozik az andoki eredetmítoszok némelyikén. Az egyikben Tunupa isten a világegyetem teremtője. Ő az is, aki megtanította a népet a szokásokra: a földművelésre, a dalokra, a szövésre, az egyes csoportok nyelvére és az erkölcsös élet szabályaira.

5 - HIT

Az aymara nép hisz a hegyekben, az égben vagy a természeti erőkben, például a villámlásban élő szellemek erejében. Legerősebb és legszentebb istenségük Pachamama, a Föld istennője. Neki van hatalma ahhoz, hogy a földet termékennyé tegye, és biztosítsa a jó termést.

A katolicizmust a gyarmati időszakban vezették be, és az aymara nép átvette, misére járnak, keresztelőt tartanak, és a katolikus keresztény naptárat követik. Számos vallási ünnepük tartalma azonban hagyományos hitükről tanúskodik. Az aymara nép például felajánlásokat tesz a Földanyának, hogy biztosítsa a jó termést vagy gyógyítsa a betegségeket.

6 - FONTOSABB ÜNNEPEK

Az aymara ugyanazokat az ünnepeket ünneplik, mint a többi bolíviai: a polgári ünnepeket, mint például a függetlenség napja, és a vallási ünnepeket, mint a karácsony és a húsvét. Egy másik fontos ünnep a Día del Indio, augusztus 2-án, amely a kulturális örökségükre emlékezik.

Az Aymara is ünnepli Karnevál. A karnevál a nagyböjt kezdete előtt tartott fesztivál. Dél-Amerikában széles körben ünneplik. A dobokra és fuvolákra való tánc egyhetes ünnepséget kísér. Szintén fontos a fesztivál. Alacisták, A legtöbb háztartásban van egy kerámiafigura, amely a jó szerencse szellemét ábrázolja. Ekeko. A baba kerek, pufók figura, amely háztartási eszközök miniatűr másolatait hordozza, például főzőedényeket, élelmiszer- és pénzeszsákokat.

7 - AZ ÁTMENET RÍTUSAI

Az aymara gyermek fokozatosan ismerkedik meg a közösség társadalmi és kulturális hagyományaival. Az aymara gyermek életében jelentős esemény az első hajvágás, az ún. rutucha. A csecsemő haját addig hagyják nőni, amíg a gyermek járni és beszélni nem tud. Kétéves kora körül, amikor már nem valószínű, hogy az Andokban előforduló számos gyermekbetegségben megbetegszik, a gyermek fejét csupaszra borotválják.

8 - KAPCSOLATOK

Az aymara kultúra fontos jellemzője a közösség többi tagjának segítésére vonatkozó társadalmi kötelezettség. A munkacsere és a kölcsönös segítségnyújtás alapvető szerepet játszik egy közösségen belül. ayllu Ilyen cserékre akkor kerül sor, ha több munkára van szükség, mint amennyit egy család képes elvégezni. Egy aymara paraszt kérhet segítséget a szomszédjától egy ház építésében, egy öntözőárok ásásában vagy egy szántóföld betakarításában. Cserébe elvárják tőle, hogy ugyanannyi napnyi munkaidőt adjon a szomszédjának.

9 - ÉLETKÖRÜLMÉNYEK

Az aymarák életkörülményei elsősorban attól függnek, hogy hol élnek, és mennyire vették át a nyugati életmódot. Sok aymara él a városokban, és modern házakban vagy lakásokban lakik. A városokban nagy számban élnek szegény aymarák is, akik csak egy szobában laknak. Vidéken egy aymara ház építése az elhelyezkedéstől és az anyagok elérhetőségétől függ.A tipikus Aymara-ház egy kis hosszúkás épület, amely vályogból készült. A tó közelében a nád az elsődleges építőanyag. A nádból és fűből készült tetőzetet nádból és fűből rakják.

A nagy tengerszint feletti magasság nagyon megnehezíti az életet az altiplanóban. soroche (magassági betegség), amely fejfájást, fáradtságot és hányingert okoz - és néha halált. A hegyvidéki élethez való alkalmazkodás érdekében az aymara népek olyan fizikai tulajdonságokat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik számukra a túlélést. A legfontosabb, hogy az aymara és más hegyvidéki népek tüdőkapacitása jelentősen megnőtt.

10 - CSALÁDI ÉLET

Az aymara nép központi társadalmi egysége a nagycsalád. Egy családban általában a szülők, a nem házas gyermekek és a nagyszülők élnek egy házban vagy egy kisebb házcsoportban. Gyakoriak a nagycsaládok, amelyekben akár hét vagy nyolc gyermek is élhet.

Az aymara háztartásokban éles munkamegosztás van, de a nők munkáját nem feltétlenül tekintik kevésbé értékesnek. Különösen az ültetés a nők munkája, amelyet nagyra becsülnek.

Az aymara társadalomban a nőknek öröklési joguk is van. A nők tulajdonában lévő vagyon anyáról lányára száll. Ez biztosítja, hogy nem minden föld és vagyon kerül a fiúkra.

A házasság hosszú folyamat, sok lépéssel, például örökösödési ünnepekkel, ültetési szertartással és a ház felépítésével. A válás elfogadott és viszonylag egyszerű.

11 - RUHÁZAT

Az aymara népcsoportok ruházkodási stílusa nagyon eltérő. A férfiak a városokban hagyományos nyugati ruhát viselnek, a nők pedig a hagyományos ruházatukat. polleras (Hímzett kendőket és csokornyakkendőket viselnek (amelyek közül néhányat Olaszországban készítenek).

Az altiplanón más a helyzet. Az erős hideg szelek meleg gyapjúruhát igényelnek. A nők hosszú, házi szövésű szoknyát és pulóvert viselnek. A szoknyákat rétegesen hordják. Ünnepeken vagy fontos alkalmakkor a nők akár öt-hat szoknyát is viselnek egymáson. A hagyományos szövési technikák az inkák előtti időkre nyúlnak vissza. Élénk színű kendőket használnak, hogy a csecsemőket az anyjukhoz kössék.háton vagy árutömegek szállítására.

Az altiplanón élő aymara férfiak hosszú pamutnadrágot és fülvédővel ellátott gyapjú sapkát viselnek. Sok régióban a férfiak poncsót is hordanak. Mindkét nem viselhet szandált vagy cipőt, de sokan a hideg ellenére mezítláb járnak.

12 - ÉTELEK

A városokban az aymara étrend változatos, de van egy jellegzetes összetevője: aji, csípős paprikát használnak az ételek ízesítésére. Vidéken a burgonya és a gabonafélék, például a quinoa, alkotják az alapvető étrendet. Az amerikai bioboltokban népszerűvé vált quinoa tápláló, magas fehérjetartalmú gabona. Az Andokban évszázadok óta termesztik.

Az Andokban uralkodó szélsőséges hőmérsékleti viszonyok lehetővé teszik a burgonya természetes módon történő fagyasztva szárítását és tartósítását. Az éjszakai hideg levegő kifagyasztja a burgonyából a nedvességet, míg a nap folyamán a nap megolvasztja és elpárologtatja azt. Egy hét szabadban töltött idő után a burgonyát megdarálják. Az eredmény a következő chuño- apró, kőkemény burgonyadarabok, amelyek évekig tárolhatók.

A húsokat is fagyasztva szárítják. Egy hagyományos étel a olluco con charqui-olluco egy apró, burgonyaszerű gumó, amelyet főznek. charqui, szárított lámahús. Mivel azonban a lámák a gyapjújuk miatt és csomagolóállatként fontosak, ritkán fogyasztják őket. A Titicaca-tóból vagy a szomszédos folyókból származó hal szintén fontos részét képezi az étrendnek.

13 - FELADATOK

Bolíviában az általános iskolai oktatás tizennégy éves korig kötelező. Azonban, mint a legtöbb fejlődő országban, a megélhetési gazdálkodók gyermekei kisebb valószínűséggel fejezik be az iskolát. A gyermekekre gyakran hárul a felelősség a csorda gondozásáért vagy a kisebb testvérekről való gondoskodásért. A fiúk nagyobb valószínűséggel fejezik be az iskolát, mint a lányok, akiknek több háztartási feladatuk van, még nagyon fiatal korban is.

14 - KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

Az aymara népnek gazdag zenei hagyományai vannak. Bár a spanyol hatás egyértelmű, a fő zenei hatások az inka ősök előtti időkre nyúlnak vissza. A dobok és a furulyák a fesztiválokon és ünnepségeken szerepelnek. Pánsípok (zampoñas) és a pututu a kürt, amely egy kivájt tehénszarvból készül, hagyományos hangszerek, amelyeket még mindig játszanak. A házi készítésű hegedűk és dobok szintén gyakoriak.

A hagyományos táncok generációkon keresztül öröklődtek. Sok táncot nagy, fényes maszkok és jelmezek jellemeznek. Egyes táncok a spanyol gyarmatosítókat ábrázolják és parodizálják. Az "öregember tánc" például egy görnyedt spanyol nemest ábrázol, nagy cilinderrel. A táncos komikus módon utánozza az öreg spanyol urak gesztusait és viselkedését.

15 - FOGLALKOZTATÁS

Sok Aymara önellátó gazdálkodó a zord, magasan fekvő környezetben. A tengerszint feletti magasság, a hideg éjszakák és a gyenge talaj nagymértékben korlátozza a termeszthető növények fajtáit. Az Aymara hagyományos mezőgazdasági mintákat követ. Néhányan még mindig a teraszos földeket használják, amelyeket őseik használtak, mielőtt Kolumbusz Kristóf megérkezett az Újvilágba. A vetésforgó gondos mintáját is követik. A legtöbbA legfontosabb termény a burgonya, amely először az Andokban termett. A kukorica, a quinoa és az árpa szintén fontos. Sok családnak különböző magasságokban van földje. Ez lehetővé teszi számukra, hogy többféle növényt termesszenek.

A magas Andokban ritkák a traktorok, sőt az ökörcsapatok is. A hagyományos mezőgazdasági eszközöket, mint például a gyalogos eke, még mindig széles körben használják. Míg a férfiak végzik a szántást és az ásást, az ültetés szent feladata a nőké, mivel csak nekik van hatalmuk életet adni. Ezt a hagyományt a nők iránti tiszteletből tartják fenn. Pachamama, a Föld Istennője.

Az aymara népcsoport is pásztorkodik. A gyapjút és a húst is a lámák, alpakák és juhok állományából nyerik. Egy család tehenekkel, békákkal vagy csirkékkel is kiegészítheti a legeltető állományt.

A növekvő turizmus növelte a keresletet az alpaka fényűző gyapja iránt, és egyesek pulóvereket kötnek a turistáknak. Ez az aymara népességnek némi nagyon szükséges készpénzhez juttatta.

Néhány aymara ezüst- vagy ónbányában is dolgozik munkásként. Ez a munka nagyon veszélyes lehet.

Sok aymara belépett a politikába, politikai pártot alapítottak, Katarista, és aymara szenátorokat és képviselőket választottak a bolíviai kongresszusba.

16 - SPORT

Nincsenek szigorúan aymara sportágak, de a labdarúgás Bolívia nemzeti sportja, és sok aymara vesz részt benne.

17 - REKREÁCIÓ

Az aymara ma már saját tévéműsorokat is élveznek, mind nézőként, mind előadóként. Néhány aymara zenei csoport felvételt készített, amelyek nagyon népszerűek. A városokban az aymara gyakran jár moziba.

Az egyik legkedveltebb tevékenység a népünnepélyeken való táncolás. A fiatalok ezeket az alkalmakat a szocializálódásra használják.

18 - KÉZMŰVESSÉG ÉS HOBBI

Az aymara népcsoport képzett szövők, és ez a hagyomány az inkák előtti időkre nyúlik vissza. Sok antropológus úgy véli, hogy az Andok textiljei a világ legfejlettebb és legösszetettebb textíliái közé tartoznak. Az aymara népcsoport nagyon sokféle anyagot használ a szövéshez, többek között pamutot, valamint juh-, alpaka- és láma gyapjút. Az aymara népcsoport is használja a gyapjúszövetet. totora nádból halászcsónakokat, kosarakat és egyéb árucikkeket készítenek.

19 - SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK

Az aymarák legjelentősebb társadalmi problémái a gyarmati időkből erednek. Az európai gyarmatosítók és leszármazottaik jelentéktelenekként kezelték az aymarákat, elvették földjeiket és erőforrásaikat, és semmit sem adtak cserébe. Az aymarák életszínvonalának csökkenése és a csoportok közötti harag meggyengítette a régió társadalmi szerkezetét.

A bolíviai társadalom csak a huszadik század második felében vált nyitottá az aymara örökség elfogadására. 1952-ben (majdnem ötszáz évvel az európaiak érkezése után) az aymara és más őslakosok olyan polgári jogokat kaptak, amelyekkel minden más bolíviai rendelkezett.

Az oktatáshoz való hozzáféréssel az aymara népesség elkezdett teljesebb mértékben részt venni az ország modern életében. Még mindig vannak azonban komoly osztály- és faji korlátok, és sajnos sok aymara még mindig szegénységben él vidéken. Nagy számban költöznek a városokba, ahol az életük sok szempontból még nehezebbé válik.

20 - BIBLIOGRÁFIA

Blair, David Nelson. Bolívia földje és népe. New York: J.B. Lippincott, 1990.

Cobb, Vicki. Ez a hely magasan van. New York: Walker, 1989.

La Barre, Weston. A Titicaca-tó fennsíkjának aymara indiánjai, Bolívia. Memasha, Wisc.: Amerikai Antropológiai Társaság, 1948.

Moss, Joyce és George Wilson. A világ népei: Latin-Amerika. Detroit: Gale Research, 1989.

WEBOLDALOK

Bolívia Web. [Online] Elérhető //www.boliviaweb.com/ , 1998.

World Travel Guide. Bolívia. [Online] Elérhető //www.wtgonline.com/country/bo/gen.html , 1998.