KIEGÉSZÍTÉS: chy-NEEZ

ALTERNATÍV NEVEK: Han (kínaiak); mandzsuk; mongolok; huik; tibetiek

HELYSZÍN: Kína

NÉPESSÉG: 1,1 milliárd

NYELV: Austronázsiai; Gan; Hakka; Iráni; Koreai; Mandarin; Miao-Yao; Min; Mongol; Orosz; Tibeto-Burman; Tunguz; Török; Wu; Xiang; Yue; Zhuang; Zhuang.

HIT: Taoizmus; konfucianizmus; buddhizmus

1 - BEVEZETÉS

Sokan egységesnek gondolják a kínai lakosságot. Valójában azonban sok különböző részből álló mozaik. A mai Kínai Népköztársaság földjén sok nemzetiség élt. Gyakran saját földjükön uralkodtak, és a kínaiak királyságként kezelték őket. A különböző csoportok között évszázadok óta keveredtek a házasságok, így ma már nincsenek"tiszta" etnikai csoportok Kínában.

Szun Jacsen 1912-ben megalapította a Kínai Köztársaságot, és "Az öt nemzetiség köztársaságának" nevezte el: a han (vagy más néven kínaiak), mandzsuk, mongolok, huik és tibetiek. Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság első vezetője többnemzetiségű államként írta le. Kína etnikai csoportjait elismerték és egyenlő jogokat biztosítottak számukra. 1955-re több mint 400 csoport jelentkezett és nyert elKésőbb ezt a számot ötvenhatra csökkentették. A hanok alkotják a "nemzeti többséget". Ma már több mint 1 milliárd ember él itt, és messze a legnagyobb etnikai csoport a Földön. A többi ötvenöt etnikai csoport alkotja a "nemzeti kisebbségeket". 90 millió embert, vagyis a teljes kínai népesség 8 százalékát teszik ki.

A nemzeti kisebbségek számára biztosították az önkormányzatiság jogát ( zizhi Népességük növelése érdekében a nemzeti kisebbségek mentesültek a "családonként egy gyermek" szabály alól. 1964-ben 5,7 százalékról 1990-re 8 százalékra nőtt a teljes kínai népességen belüli arányuk.

2 - HELYSZÍN

Kína főbb nemzeti kisebbségei (tibetiek, mongolok, ujgurok, huik és zhuangok) számára öt nagy területet, úgynevezett "autonóm régiókat" hoztak létre, emellett huszonkilenc önkormányzati körzetet és hetvenkét megyét hoztak létre a többi nemzeti kisebbség számára.

A kínai nemzeti kisebbségek által elfoglalt területek kis népességükhöz képest nagy kiterjedésűek és jelentőségűek. Kína területének kétharmadát nemzeti kisebbségek lakják. Kína északi határát Belső-Mongólia autonóm régiója alkotja (500 000 négyzetmérföld vagy 1 295 000 négyzetkilométer); az északnyugati határt az ujgur autonóm régió alkotja.(617 000 négyzetmérföld vagy 1 598 030 négyzetkilométer); a délnyugati határt Tibet Autonóm Terület (471 000 négyzetmérföld vagy 1 219 890 négyzetkilométer) és Yunnan tartomány (168 000 négyzetmérföld vagy 435 120 négyzetkilométer) alkotja.

3 - NYELV

Kína etnikai csoportjainak azonosításának egyik fő módja a nyelvek alapján történik. Az alábbiakban felsoroljuk Kína nyelveit (nyelvcsaládok szerint csoportosítva) és az azokat beszélő csoportokat. A népességszámok az 1990-es népszámlálásból származnak.

HAN NYELVJÁRÁSOK (1,04 MILLIÁRD HAN BESZÉLI)

• Mandarin (több mint 750 millió)
• Wu (90 millió)
• Gan (25 millió)
• Xiang (48 millió)
• Hakka (37 millió)
• Yue (50 millió)
• Min (40 millió)

ALTAJI NYELVJÁRÁSOK

• Török (ujgur, kazah, szalár, tatár, üzbég, jugur, kirgiz: 8,6 millió)
• Mongol (mongolok, Bao'an, Dagur, Santa, Tu: 5,6 millió)
• Tungus (Mandzsuk, Ewenki, Hezhen, Oroqen, Xibo: 10 millió)
• Koreai (1,9 millió)

DÉLNYUGATI NYELVJÁRÁSOK

• Zhuang (Zhuang, Buyi, Dai, Dong, Gelao, Li, Maonan, Shui, Tai: 22,4 millió)
• Tibeto-burman (tibetiek, acsang, bai, derong, hani, jingpo, jino, lahu, lhopa, lolo, menba, naxi, nu, pumi, csiang: 13 millió)
• Miao-Yao (Miao, Yao, Mulao, She, Tujia: 16 millió)
• Austronázia (Benlong, Gaoshan [tajvaniak kivételével], Bulang, Wa: 452 000)

INDO-EURÓPIA

• Orosz (13,000)
• Iráni (tádzsik nyelven: 34 000)

A mandarin nyelv például négy régióra osztható: északi, nyugati, délnyugati és keleti.

A mandarin kínai nyelvet egyre inkább második nyelvként beszélik a nemzeti kisebbségek.

4 - FOLKLORE

Kínában minden népcsoportnak megvannak a maga mítoszai, de sok mítosz közös az azonos nyelvcsaládba tartozó csoportok között. Sok különböző kínai csoportnak van egy ősi teremtésmítosza, amely megmagyarázza, honnan származik az ember. E mese szerint az emberek és az istenek régen békében éltek. Aztán az istenek harcolni kezdtek. Elárasztották a földet és elpusztították az összes embert. De egy testvérpár elmenekült aEgy hatalmas tökbe bújtak, és a vízen úsztak. Amikor kijöttek a tökből, egyedül voltak a világon. Ha nem házasodnak össze, soha többé nem születik több ember. De a testvéreknek nem volt szabad összeházasodniuk egymással.

A testvér és a húga elhatározta, hogy egy-egy nagy követ gurítanak le egy dombon. Ha az egyik kő a másik tetején landolt, az azt jelentette, hogy az ég azt akarja, hogy összeházasodjanak. Ha a kövek elgurultak egymástól, az ég nem helyeselte. De a testvér titokban elrejtette az egyik követ a másik tetején a domb alján. Ő és a húga legurították a két követ. Aztán elvezette a lányt az általa elrejtetthez. Miután eljutottak a két kőhöz.összeházasodtak, a nővér egy húsdarabot szült. A testvér tizenkét darabra vágta, és különböző irányokba dobálta őket. Ezek lettek az ősi Kína tizenkét népe.

Ezt a mítoszt a miaók kezdték el mesélni, de széles körben elterjedt. A kínaiak, valamint a dél- és délnyugat-kínai nemzeti kisebbségek mesélték tovább.

5 - HIT

Számos nemzeti kisebbség megőrizte saját vallását, de Kína három nagy vallása, a taoizmus, a konfucianizmus és a buddhizmus is hatással volt rájuk.

A taoizmust a kínai nép nemzeti vallásának is nevezhetjük. Ősi mágikus és természetimádó vallásokon alapul. A hatodik század környékén

Kr.e., a taoizmus fő gondolatait egy könyvben gyűjtötték össze, az úgynevezett Daode jing. Úgy gondolják, hogy a bölcs Lao-ce írta. A taoizmus alapja a hit a Dao (vagy Tao), a harmónia szelleme, amely a világegyetemet mozgatja.

A taoizmussal ellentétben a konfucianizmus egy ember, Konfuciusz (Kr. e. 551-479 ) tanításain alapul. Úgy vélte, hogy az emberek számára természetes, hogy jók legyenek egymáshoz. Konfuciuszt a "kínai filozófia atyjának" nevezik. Az ész és az emberi természet alapján próbált erkölcsi értékrendszert kialakítani. Konfuciuszt életében nem tekintették isteni lénynek. Később néhányan jöttek elEz a hit azonban soha nem szerzett sok követőt.

A taoizmussal és a konfucianizmussal ellentétben a buddhizmus nem Kínából származik, hanem Indiából került Kínába. Egy indiai herceg, Sziddhárta Gautama (Kr.e. 563-483 körül) kezdte el a Kr.e. hatodik században. A buddhizmusban az ember lelkiállapota fontosabb, mint a rituálék. A mahájána buddhizmus, a buddhizmus két fő ágának egyike, a Kr.u. első században érkezett Kínába. A négy szentet tanította.A Buddha által felfedezett igazságok: 1) az élet szenvedésből áll; 2) a szenvedés a vágyból ered; 3) a szenvedés legyőzéséhez le kell győzni a vágyat; 4) a vágy legyőzéséhez követni kell a "Nyolcrétű Ösvényt", és el kell érni a tökéletes boldogság állapotát ( nirvána ). A buddhizmus mély hatást gyakorolt Kínában minden osztályra és nemzetiségre.

6 - FONTOSABB ÜNNEPEK

A Kínában megünnepelt számos ünnep közül a legtöbbet a kínai népcsoportok kezdték el ünnepelni. Sok azonban közös a csoportok között. A dátumok általában a holdnaptár szerint vannak (amely a Hold és nem a Nap alapján készül). A következők a legfontosabbak közé tartoznak:

A tavaszi fesztivál (vagy kínai újév) körülbelül egy hétig tart, január 21-től február 20-ig. Szilveszter éjfélkor egy éjféli vacsorával kezdődik. Hajnalban meggyújtják a házat, és ajándékokat ajánlanak fel az ősöknek és az isteneknek. A barátok és rokonok meglátogatják egymást, és finom lakomákon osztoznak, ahol a fő étel a kínai gombóc ( jiaozi ). A gyerekek ajándékot kapnak - általában pénzt egy piros borítékban ( hongbao). A lámpásfesztivál ( Dengjie ), amelyet március 5-e körül tartanak, a gyermekek ünnepe. A házakat kivilágítják, és a közterületeken mindenféle formájú és színű nagy papírlámpásokat helyeznek el. Egy különleges süteményt ( yanxiao ) ragadós rizsből készült ételeket fogyasztanak.

A Qingming a halottak ünnepe április elején. Ezen a napon a családok felkeresik őseik sírját, és megtisztítják a temetkezési helyet. Virágot, gyümölcsöt és süteményt ajánlanak fel az elhunytaknak. Az ősz közepi fesztivál (vagy Holdfesztivál) október elején tartott aratási ünnep, amelynek fő étele a "holdpogácsa". A Sárkányhajó Fesztivált általában ugyanekkor tartják. Kína nemzeti ünnepe október 1-jén ünneplik a Kínai Népköztársaság megalapítását, amelyet nagyszabásúan ünnepelnek. A város összes főépületét és utcáját kivilágítják.

7 - AZ ÁTMENET RÍTUSAI

Egy gyermek, különösen egy fiú születése fontos és örömteli eseménynek számít. A régebbi házassági szokások átadták helyüket a szabadabb partnerválasztásnak. Kína kommunista kormánya alatt a házassági szertartás józan eseménnyé vált, amelyen csak a menyasszony és a vőlegény, néhány tanú és a kormányzati tisztviselők vesznek részt. A magánünnepségeket azonban a barátok és a rokonok körében tartják.A nagyvárosokban, mint Sanghaj, Peking és Kuangcsou, a gazdag családok nyugati stílusú házasságot kötnek. A vidéki területeken azonban még mindig élnek a hagyományos rituálék.

Kína nagy népessége miatt a hamvasztás általánossá vált. A halálesetet követően a család és a közeli barátok magán szertartásokon vesznek részt.

8 - KAPCSOLATOK

Szoros személyközi kapcsolatok ( guanxi ) jellemzi a kínai társadalmat, nemcsak a családon belül, hanem a barátok és a kortársak között is. Az év során számos ünnep és fesztivál erősíti az egyéni és közösségi kapcsolatokat. A barátok és rokonok meglátogatása fontos társadalmi rituálé. A vendégek ajándékokat, például gyümölcsöt, cukorkát, cigarettát vagy bort hoznak. A házigazda általában különlegesen elkészített ételt kínál.

A legtöbb fiatal szeretne egyedül férjet vagy feleséget választani. De sokan még mindig kapnak segítséget a szüleiktől, rokonaiktól vagy barátaiktól. A "közvetítő" szerepe még mindig fontos.

9 - ÉLETKÖRÜLMÉNYEK

Az 1950-es évektől az 1970-es évek végéig sok ősi építményt lebontottak és újabb épületekkel helyettesítettek. A kínai nemzeti kisebbségek elszigeteltsége megakadályozta, hogy hagyományos épületeiket lerombolják. Az országban sok, 1949 után épült lakóházat modern, kétszintes házakra cseréltek. A növekvő városokban, mint Peking, Sanghaj, még mindig lakáshiány van,Tianjin és Guangzhou.

10 - CSALÁDI ÉLET

A legtöbb kínai népcsoportban a férfi mindig is a családfő volt. A nők élete sokat javult az 1949-es kommunista forradalom óta. A családban, az oktatásban és a munkahelyen is fejlődtek. De politikailag még mindig nem egyenlőek.

A kommunista Kína első vezetője, Mao Ce-tung (1893-1976) azt akarta, hogy az emberek nagycsaládosok legyenek. 1949 és 1980 között Kína lakossága körülbelül 500 millióról 800 millió fölé nőtt. Az 1980-as évek óta Kína szigorú születésszabályozási politikát folytat, amely szerint családonként egy gyermek születik. Ez jelentősen lelassította a népesség növekedését, különösen a városokban. A nemzeti kisebbségek, amelyek a lakosságnak csak 8 százalékát teszik ki.Így az ő demográfiai növekedésük kétszerese a han (vagy többségi) kínaiakénak.

11 - RUHÁZAT

A közelmúltig minden kínai - férfiak és nők, fiatalok és idősek - ugyanazt az egyszerű ruházatot viselte. Ma már élénk színű pehelykabátok, gyapjúkabátok és szőrmekabátok élénkítik a fagyos északi részeken a sivár téli tájat. A déli, enyhébb éghajlaton az emberek egész évben elegáns nyugati öltönyöket, farmereket, kabátokat és pulóvereket hordanak. A nagyvárosokban a híres márkanevek mindennapos látványt nyújtanak. A nemzeti kisebbségek, akikA Han-kínaiakhoz közel hasonlóan öltözködnek. Az elszigetelt vidéki területeken élők azonban továbbra is viselik hagyományos öltözködési stílusukat.

12 - ÉTELEK

Kína nemzeti kisebbségeinek étrendje és főzési módszerei között jelentős különbségek vannak. A leggyakoribb élelmiszerek Kínában a rizs, a liszt, a zöldségek, a sertéshús, a tojás és az édesvízi halak. A Han, vagyis a többségi kínaiak mindig is nagyra értékelték a főzési készségeket, és a kínai konyha világszerte ismert. A hagyományos kínai ételek közé tartozik a gombóc, a wonton, a tavaszi tekercs, a rizs, a tészta, és asült pekingi kacsa.

13 - FELADATOK

A han kínaiak mindig is törődtek az oktatással. Több mint 2000 évvel ezelőtt nyitották meg az első egyetemet. Kínában több mint 1000 egyetem és főiskola, valamint 800 000 általános és középiskola működik. A beiskolázottak száma 180 millió. Mégis, körülbelül 5 millió iskoláskorú gyermek nem jár iskolába, vagy kimaradt az iskolából. Kína nemzeti kisebbségei között az oktatás nagyon eltérő. Ez a következőktől függa helyi hagyományok, a városok közelsége és egyéb tényezők.

14 - KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

Kínában elegendő hagyományos hangszer van ahhoz, hogy egy teljes zenekart alkossanak. A legnépszerűbbek közé tartozik a kéthúros hegedű ( er hu ) és a pipa. A hagyományos kínai zenét népszerűsítő szervezetek számos nemzeti kisebbség gazdag zenei örökségét őrizték meg.

A legtöbb kínai nemzetiségnek csak szóbeli (hangosan előadott) irodalmi művei vannak. A tibetieknek, mongoloknak, mandzsuknak, koreaiaknak és ujguroknak azonban van írott irodalma is. Ezek egy részét lefordították angolra és más nyugati nyelvekre. A han kínaiak a világ egyik legrégebbi és leggazdagabb írott hagyományát hozták létre. Több mint 3000 évre visszanyúlóan verseket, színdarabokat tartalmaz,A híres kínai költők közé tartozik Li Bai és Du Fu, akik a Tang-dinasztia idején ( 618-907) éltek. A nagy kínai regények közé tartozik a XIV. századi "A kínai regény". Vízfelület , Zarándok nyugatra , és Arany Lótusz.

15 - FOGLALKOZTATÁS

A gazdasági fejlődés Kínában régiónként eltérő. A nemzeti kisebbségek által lakott területek többsége kevésbé fejlett, mint a han kínai régiók. Egyre több szegény földműves vándorolt a városokba és a keleti partvidékre, hogy javítsa életkörülményeit. A migráció azonban munkanélküliséghez vezetett a városi területeken. Kína lakosságának mintegy 70 százaléka még mindig vidéki, és a vidéki lakosok szinte mindegyikegazdálkodók.

16 - SPORT

Kínában számos sportot csak szezonális fesztiválokon vagy bizonyos régiókban űznek. Kína nemzeti sportja a ping-pong. Más gyakori sportágak közé tartozik az árnyékboksz ( wushu vagy taijiquan ). A nyugati sportok egyre népszerűbbek Kínában. Ezek közé tartozik a futball, az úszás, a tollaslabda, a kosárlabda, a tenisz és a baseball. Ezeket főként iskolákban, főiskolákon és egyetemeken játsszák.

17 - REKREÁCIÓ

A tévénézés a kínai családok többségének népszerű esti időtöltése lett. A videokazettás magnók is nagyon elterjedtek a városi területeken. A mozi népszerű, de a mozi kevés, ezért a lakosságnak csak egy kis része látogatja. A fiatalok szeretik a karaokét (másoknak nyilvánosan énekelni) és a rockzenét. Az idősek szabadidejüket a pekingi színházban töltik.Opera, klasszikus zene hallgatása, kártyázás vagy mahjongg (csempejáték). Az utazás azóta vált népszerűvé, hogy 1995-ben bevezették az ötnapos munkahetet.

18 - KÉZMŰVESSÉG ÉS HOBBI

Kína ötvenhat nemzetiségének mindegyike rendelkezik saját népművészeti és kézműves hagyományokkal, de a han kínaiak gazdag hagyományai Kína számos nemzetiségének közösek.

A kalligráfia (művészi betűírás) és a hagyományos festészet a Han-kínaiak legnépszerűbb népművészete. A kínai papírvágás, hímzés, brokát, színes máz, jáde ékszerek, agyagszobrászat és tésztából készült figurák világszerte híresek.

A sakk, a sárkányeregetés, a kertészkedés és a kertépítés népszerű hobbi.

19 - SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK

Kínában egyre nagyobb a szakadék a gazdagok és a szegények között. További társadalmi problémák közé tartozik az infláció, a megvesztegetés, a szerencsejáték, a kábítószer és a nők elrablása. A vidéki és a városi életszínvonal közötti különbség miatt több mint 100 millió ember költözött a tengerparti városokba, hogy jobb munkát találjon.

20 - BIBLIOGRÁFIA

Feinstein, Steve. Kína képekben. Minneapolis, Minn.: Lerner Publications Co., 1989.

Harrell, Stevan. Kulturális találkozások Kína etnikai határain. Seattle: University of Washington Press, 1994.

Heberer, Thomas. Kína és nemzeti kisebbségei: autonómia vagy asszimiláció? Armonk, N.Y.: M. E. Sharpe, 1989.

McLenighan, V. Kínai Népköztársaság. Chicago: Children's Press, 1984.

O'Neill, Thomas: "Mekong folyó". National Geographic ( 1993. február), 2-35.

Terrill, Ross: "A kínai fiatalok várják a holnapot". National Geographic ( 1991. július), 110-136.

Terrill, Ross: "Hongkongi visszaszámlálás 1997-ig". National Geographic (1991. február), 103-132.

WEBOLDALOK

Kínai Népköztársaság Nagykövetsége, Washington, D.C. [Online] Elérhető http:/www.china-embassy.org/ , 1998.

World Travel Guide. Kína. [Online] Elérhető //www.wtgonline.com/country/cn/gen.html , 1998.