KIEGÉSZÍTÉS: i-RAHN-ee-uhns

HELYSZÍN: Irán

NÉPESSÉG: 64 millió

NYELV: perzsa (perzsa)

HIT: Iszlám (síita muszlim)

1 - BEVEZETÉS

Az ókor óta Perzsiaként ismert Irán hosszú és viharos történelmet tudhat maga mögött. Európa és Ázsia kereszteződésében fekvő fekvése számos inváziót és népvándorlást eredményezett. Bizonyítékok vannak arra, hogy Irán már 10 000 évvel ezelőtt is szerepet játszott a civilizáció kialakulásában.

Kr. e. 553-ban Nagy Kürosz megalapította az első perzsa birodalmat, amely kiterjedt Egyiptomra, Görögországra és Oroszországra. Kr. e. 336-330-ban a görögök Nagy Sándor vezetésével megdöntötték a perzsa birodalmat. Ők lettek az első a több csoport közül, amelyek a következő évszázadok során a régiót uralták.

A Kr. u. hetedik és a kilencedik század között a régiót Arábiából származó muszlimok hódították meg, akiknek célja a muszlim vallás terjesztése volt. Az arab uralkodókat különböző török muszlim uralkodók követték, majd a tizenharmadik-tizennegyedik században Dzsingisz kán mongol vezér (1162-1227 körül). Ettől az időszaktól a huszadik századig Perzsiát dinasztiák sora uralta,néhányat helyi csoportok, néhányat pedig külföldiek irányítanak.

1921-ben Reza Khan, egy iráni katonatiszt megalapította a Pahlavi-dinasztiát. Ő lett a császár, vagy más néven shah, Reza sah Pahlavi (1878-1944) néven. 1935-ben a sah megváltoztatta az ország nevét Iránra. Ez a név az alábbi neveken alapult Ariana, A II. világháborút (1939-45) követően a Németország oldalán álló Pahlavi sahot a szövetségesek kiszorították a hatalomból, és fia, Muhammad Reza sah Pahlavi vette át az ország irányítását. A Pahlavik alatt erősödtek a nyugati kulturális hatások, és fejlődött Perzsia olajipara.

1978-ban a sah elleni iszlám és kommunista ellenállás az iszlám forradalom néven vált ismertté. 1978-ban Khomeini ajatollah Ruhollah (1900-89), a párizsi száműzetésből visszatért kiemelkedő vallási vezető szervezte. 1979. február 11-én Khomeini és támogatói sikeresen leváltották a sah világi kormányát egy iszlám köztársasággal. A vallási normák lettek a legfontosabbak.vezérelvek a kormány és a társadalom számára, és a vallási vezetők, az úgynevezett mullahok Khomeini tízéves uralkodása alatt több ezer másként gondolkodót gyilkoltak meg vagy tartóztattak le.

1980-tól 1988-ig Irán súlyos és költséges háborút vívott szomszédjával, Irakkal. Több mint 500 000 iraki és iráni halt meg, és egyik fél sem mondhatta magát győztesnek. 1988 nyarán ért véget a háború, amikor Irán és Irak az ENSZ által szervezett tűzszüneti megállapodást írt alá.

1989 júniusában meghalt a szellemi vezető és államfő, ajatollah Khomeini. 1989-ben mintegy kétmillió iráni vett részt Khomeini temetésén Teheránban. Ali Khamenei váltotta őt a szellemi vezetésben, és Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni lett az elnök.

2 - HELYSZÍN

Irán Délnyugat-Ázsiában található. 635 932 négyzetmérföldes (1 647 063 négyzetkilométer) területével Irán valamivel nagyobb, mint Alaszka állam. Az ország közepén található hatalmas, száraz fennsíkot hófödte hegyvonulatok gyűrűje veszi körül, amelyek Irán területének mintegy felét borítják. Északon és délen tengerparti síkságok találhatók. A Khoraszán-hegység keleti részén termő mezőgazdasági területek találhatók.és füves területek.

Irán összlakossága mintegy 64 millió fő. A fejlett mezőgazdasági területeken és az északi és nyugati fennsík nagyvárosaiban csak perzsák élnek, akik a legnagyobb népcsoportot alkotják.

3 - NYELV

Irán hivatalos nyelve a perzsa, amelyet perzsa néven is ismerünk. A perzsa nyelvet Törökország és Afganisztán egyes részein is beszélik. Sok iráni ért arabul, amely a Korán (az iszlám szent szövege) nyelve. Az azerbajdzsániak egy török dialektust beszélnek, amelyet azeri néven ismernek.

4 - FOLKLORE

Sok muszlim hisz a dzsinnek, szellemek, akik képesek alakot változtatni, és láthatóak vagy láthatatlanok lehetnek. A muszlimok néha amulettet (bűbájt) viselnek a nyakukban, hogy megvédjék magukat a dzsinnektől. A dzsinnekről szóló történeteket gyakran éjszaka mesélik, mint a tábortűz körüli kísértethistóriákat.

5 - HIT

Az irániak túlnyomó többsége (mintegy 98 százaléka) síita muszlim. A síita vallás, az iszlám két iskolájának egyike, az államvallás.

Az iszlám vallásnak öt "pillére", vagyis gyakorlata van, amelyet minden muszlimnak be kell tartania: (1) napi ötszöri imádkozás; (2) alamizsnát adnak, vagyis zakat, a szegényeknek; (3) böjtölés a ramadán hónapjában; (4) zarándoklat, vagy hajdzs, Mekkába; és (5) a shahada (ashhadu an la illah ila Allah wa ashhadu in Muhammadu rasul Allah ), ami azt jelenti: "Tanúsítom, hogy nincs más isten, csak Allah, és hogy Mohamed Allah prófétája".

6 - FONTOSABB ÜNNEPEK

A legfontosabb világi ünnep a Nawruz, az ősi perzsa újév. Március 21-én tartják, ami egyben a tavasz első napja is. A városokban gongszóval vagy ágyúlövéssel jelzik az új év kezdetét. A gyerekeknek pénzt és ajándékokat adnak, a fesztiválokon pedig táncosok lépnek fel. További nemzeti ünnepek: az olaj államosításának napja (március 20.), az iszlám köztársaság napja (április 1.),és a forradalom napja (június 5.).

Egy jelentős muszlim ünnep, Eid al-Fitr, a Ramadán, a böjti hónap vége. Egy másik fontos muszlim ünnep, Eid al-Adha, Ábrahám próféta hajlandóságára emlékezik, hogy Isten parancsára feláldozza fiát.

Az iszlám hónap Muharram Mohamed próféta unokáinak gyászhónapja. Az irániak egy része utcai felvonulásokon vonul, amelyeken megverik magukat. Azok, akik megengedhetik maguknak, pénzt, élelmiszert és javakat adnak a szegényeknek. Muharram hónapjában nem lehet esküvőt vagy partit tartani.

7 - AZ ÁTMENET RÍTUSAI

A házasság az ember életének legfontosabb állomása, amely a felnőttkorba való hivatalos átmenetet jelzi. A házassági hagyományban két szertartás létezik: a arusi (az eljegyzési ceremónia) és a agd (a tényleges esküvői szertartás).

A születésnapok különösen örömteli alkalmak. A gyerekek ünnepeket tartanak, ahol esznek és hagyományos játékokat játszanak. Általában nagyszabású ajándékokat adnak.

A hozzátartozók összegyűlnek a nemrég elhunyt személy otthonában, hogy leüljenek és csendben imádkozzanak vagy elmélkedjenek. A gyász negyven napig tart, és az elhunyt iránti gyász jeléül különleges sötét ruhát viselnek.

8 - KAPCSOLATOK

Iránban az emberek többsége egy bonyolult udvariassági rendszert alkalmaz, amelyet fárszi nyelven úgy ismerünk, hogy taarof. Udvarias és bókoló kifejezéseket használnak a bizalom és a kölcsönös tisztelet légkörének megteremtésére. Például két ember ragaszkodik ahhoz, hogy a másik menjen be először egy ajtón. Hosszú küzdelem alakulhat ki, mire az egyik személy végül enged.

Az irániak, mint sok más közel-keleti nép, nagyon vendégszeretőek. A házigazda mindig felajánlja vendégének az ételt vagy más frissítőt, még egy rövid látogatás alkalmával is. Éhes vagy sem, a vendég legtöbbször elfogadja a felajánlást, hogy a házigazda kedvében járjon.

Az irániak nagyon demonstratívak az arc- és kézmozdulataikkal. Az amerikai "hüvelykujj felfelé" gesztust, amely jelzi, hogy valami jól sikerült, agresszív gesztusnak tartják, amely rossz érzéseket kelthet. Ha egy iráni úgy találja, hogy háttal állt valakinek, ami sértő testbeszédnek számít, bocsánatot kér. A másik személy általában azt válaszolja: "Egy virágnak nincs háta".sem elöl."

Az irániaknak fel kell állniuk, amikor bármely azonos vagy magasabb korú vagy rangú személy belép a terembe.

9 - ÉLETKÖRÜLMÉNYEK

A Kaszpi-tenger partvidékén gyakoriak a faházak. A hegyvidéki falvakban a lejtőkön vályogtéglából készült négyzet alakú házak találhatók. A Zagrosz-hegységben élő nomád törzsek kecskeszőrből készült kerek, fekete sátrakban élnek. A délkeleti Baluchisztánban élő emberek földművesek, akik kunyhókban élnek.

A nagyobb városokban sok a magasházas lakás, néhányban pedig több emelet magas, modern szupermarketkomplexumok találhatók.

Bár Irán exportál olajat, a háztartásokban használt tüzelőanyag nem mindig áll rendelkezésre. A főzéshez használt készülékek közé tartoznak a grillsütő-szerű faszénfűtők és a széntűzhelyek.

10 - CSALÁDI ÉLET

A nukleáris családok átlagos mérete egyre csökken. Jelenleg az átlagos méret körülbelül hat gyermek egy családban. Az apa az iráni háztartás feje. Az anya szerepét és fontosságát azonban nem kimondottan elismerik. A családon belül általános a tisztelet a férfiak és a náluk idősebbek iránt. A fiatalok tiszteletet tanúsítanak az idősebb testvérek iránt. A fiatalok tisztelik az idősebb testvéreket.

Az idősödő szülőkről a gyermekeik gondoskodnak halálukig. Az időseket bölcsességükért és a családfői helyükért tisztelik.

Pénteken, a muszlimok pihenő- és imanapján a családok jellemzően kirándulni mennek, általában egy parkba. Ott nézik a gyerekeket játszani, beszélgetnek az aktuális eseményekről, és kész ételeket esznek. Az iskolák és a kormányhivatalok csütörtökön korán bezárnak, hogy tiszteletben tartsák ezt a hagyományt.

11 - RUHÁZAT

A nyugati ruházat mind a férfiak, mind a nők számára népszerű volt az 1979-es iszlám forradalomig. Azóta a nők kénytelenek eltakarni a hajukat és az iráni ruhát viselni. csador, Az iráni nők néhány vidéki tartományban nagyon színes csadorokat viselnek.

A legtöbb férfi nadrágot, inget és zakót visel. Néhány férfi, különösen a vallási vezetők, padlóhosszú, zakószerű ruhát viselnek, és fejüket turbánnal takarják el. A hegyvidéki lakosok továbbra is hagyományos ruházatukat viselik. Az iráni kurd férfiak esetében ez hosszú ujjú pamutingből és bő, szűkített nadrágból áll.

Recept

Shereen Polo

Összetevők

• ½ csésze szárított narancshéj
• 2 evőkanál kukoricaolaj
• ¼ csésze blansírozott mandulaforgácsok
• ¼ csésze pisztácia, héjastól
• 1 evőkanál cukor
• ¼ teáskanál sáfrány, feloldva ¼ csésze forró vízben
• 2 csésze nyers rizs, jól leöblítve
• 1 teáskanál só
• 5 evőkanál étolaj (bármilyen típusú is legyen)
• ¼ teáskanál kurkuma

Útvonalterv

1. Forraljunk fel 1 csésze vizet, adjuk hozzá a narancshéjat, és főzzük 2 percig, majd szűrjük le és tegyük félre.
2. Melegítsük fel az olajat a serpenyőben. Adjuk hozzá a mandulát és a pisztáciát, és alacsony hőfokon keverjük, amíg a mandula világosbarna nem lesz (3 perc).
3. Adjuk hozzá a narancshéjat. 1 percig keverjük még alacsony hőfokon.
4. Keverjük bele a cukrot és a sáfrány-víz keveréket. Fedjük le és főzzük még 3 percig. Vegyük le a tűzről és tegyük félre.
5. Készítsük elő a rizst. 2 csésze leöblített rizst borítsunk fel hideg vízzel. 1 teáskanál sót adjunk hozzá. 30 percig hagyjuk ázni.
6. Mielőtt lecsöpögtetné a rizst, ½ csésze vizet öntsön egy mérőpohárba, és tegye félre.
7. Forraljunk fel 4 csésze vizet, adjuk hozzá a rizst és ½ csésze tartalék áztatófolyadékot. 8 percig főzzük.
8. A rizst lecsepegtetjük, és hideg vízzel leöblítjük.
9. Öntsön 3 evőkanál olajat és ¼ teáskanál kurkumát egy nagy serpenyőbe. Élénken rázza a serpenyőt, hogy összekeveredjen.
10. Adjuk hozzá a főtt rizs kb. felét. Fedjük be a narancsos keverék kb. felével. Ismételjük meg ezt további két réteggel, és a kombinációt piramis alakú halommá formáljuk. Fedjük le, és alacsony lángon főzzük 10 percig.
11. Locsoljuk meg a halmozott rizskeveréket 2 evőkanál olajjal és 2 evőkanál vízzel. Fedjük le egy tiszta törülközővel és a serpenyőfedővel. 30 percig főzzük nagyon alacsony hőfokon, hogy a rizs ropogósra süljön. Ezt nevezzük ún. tadiq .
12. Keverjük össze az összes réteget, és tálaljuk melegen.

Copeland Marksból adaptálva, Szefárd főzés, New York: Donald I. Fine, 1982, 161. o.

12 - ÉTELEK

Az iráni ételekre Törökország, Görögország, India és az arab országok gyakoroltak hatást, ami olyan ételekben mutatkozik meg, mint a shish kabob, a töltött szőlőlevelek, a fűszeres curry pörköltek, valamint a bárányhúsból, datolyából és fügéből készült ételek.

A kenyér és a rizs elengedhetetlen az iráni asztalnál. A kenyerek sokféle formában és méretben kaphatók. Az irániak egy népszerű nyárson sült kebabot készítenek, amelyet úgy ismernek, mint... chelo kebab A csont nélküli báránykockákat fűszeres joghurtban pácolják, és zöldségekkel együtt fémnyársakra helyezik, majd forró parázson grillezik, és rizságyon tálalják.

Irán egyik legnépszerűbb étele az édes narancshéjas rizs, shereen polo A rizs színe és íze miatt megfelelő étel az esküvői vendégek számára. A szakács narancshéjból, hámozott mandulából és pisztáciából készít mártást. A mártást körülbelül öt percig főzi, majd hozzáadja a részben főtt (párolt) rizshez. A rizst ezután még harminc percig főzi. Az étel egy változatának receptje megtalálható a következő oldalonaz előző oldalon.

A joghurt az irániak étrendjének fontos része. A teát, a nemzeti italt, fémurnákban készítik. szamovárok Amikor az irániak teát isznak, egy kockacukrot helyeznek a nyelvükre, és a cukron keresztül kortyolják a teát. A sertéshús és az alkoholtartalmú italok az iszlámban tilosak.

13 - FELADATOK

Ma a legtöbb iráni az általános iskolát végzi el. Ezen a szinten az oktatás ingyenes, és a tanulók ingyenes tankönyveket is kapnak. A diákok nagyvizsgát tesznek, hogy eldöntsék, jogosultak-e középiskolába járni. (A középiskolai oktatás szintén ingyenes, kivéve a kis tandíjakat.) A középiskolák tudományos követelményeket támasztanak. A diákok minden tanév végén nagyvizsgát tesznek. Ha megbuknak egya tantárgyak egyike az egész év megismétlését jelentheti. Az egyetemek ingyenesek.

14 - KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

Irán a történelem során az uralkodók által megrendelt csodálatos mecseteiről és más építészeti alkotásairól ismert.

Az iráni művészeti alkotások egyik leglenyűgözőbb darabja a "pávatrónus", amelyen a XVIII. századtól kezdve Irán összes királya ült. A trónon több mint 20 000 drágakő található.

A leghíresebb iráni költő Firdawsi volt ( 940-1020), aki Irán nemzeti eposzát, a Shahnameh (Egy másik nemzetközileg ismert iráni költő Omar Khayyam (Kr. u. XI. század) volt, aki akkor vált híressé, amikor Edward Fitzgerald brit író lefordította 101 versét, és a könyvben Omar Khayyam Rubaiyat-jai .

15 - FOGLALKOZTATÁS

Az ipar az iráni munkaerő mintegy harmadát foglalkoztatja. A foglalkozások közé tartozik a bányászat, az acél- és cementgyártás, valamint az élelmiszer-feldolgozás. A munkaerő mintegy 40 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Ebbe a kategóriába tartozik a földművelés, az állattenyésztés, az erdőgazdálkodás és a halászat.

Iránban a tipikus városi munkanap nyolc órás, gyakran reggel 7:00-kor kezdődik. A munkavállalók általában kétórás ebédszünetet tartanak.

16 - SPORT

Irán legnépszerűbb sportágai a birkózás, a súlyemelés és a lóverseny. Zur Khaneh, vagy az Erő Háza, egy testnevelési és birkózóközpont, ahol a fiatal férfiak nehéz ütőkkel erőteljes edzéseket végeznek, és birkózómérkőzéseket vívnak a nézők előtt. A tenisz és a squash népszerű, különösen a városi irániak körében. A vidéki területeken népszerű a teve- és lóversenyzés.

17 - REKREÁCIÓ

A vidéki területeken az embereket utazó színészcsoportok szórakoztatják, akik verseket szavalnak és színdarabokat adnak elő. A színdarabok általában Irán történelméről szólnak. Fontos epizódokat dramatizálnak és híres irániak életét mutatják be.

A városi területeken a férfiak szívesen töltik szabadidejüket a teaházakban, szocializálódnak és szívják a cigarettát. vízipipa, A nők szeretik szórakoztatni a családot és a barátokat az otthonukban. Gyakran töltenek időt kézműveskedéssel.

Az irániak szeretnek sakkozni, és sokan azt állítják, hogy a sakkot az ő országukban találták fel. Sok iráni jár minden pénteken a mecsetbe, mind az imára, mind a barátokkal való együttlétre.

18 - KÉZMŰVESSÉG ÉS HOBBI

A perzsa szőnyegeket a világ minden részén árulják. Az iráni kézzel szőtt szőnyegek és szőnyegek selyemből vagy gyapjúból készülnek, és a középkorból származó különleges csomókat használnak. Számos mintával és mintával készülnek, amelyek régiónként eltérőek. A geometrikus formák a leggyakoribbak.

A szőnyegeikről ismert Shiraz és Tabriz városai a fémművességükről is híresek. Az ezüsthöz és a rézhez hasonló fémekből díszes tányérokat, csészéket, vázákat, tálcákat és ékszereket készítenek. A képkereteket és az ékszerdobozokat egy olyan művészeti formával díszítik, amelyet úgy hívnak, hogy khatam Ennek során elefántcsontot, csontot és fadarabokat használnak geometriai minták létrehozásához.

A kalligráfia (díszítő betűk) szintén szép művészet Iránban, mint az iszlám világ nagy részében. A Korán (az iszlám szent szövege) verseit ügyesen kézzel írják és festik gyönyörűen folyó betűkkel.

19 - SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK

Az Irán előtt álló problémák közé tartozik a gyors népességnövekedés, a munkanélküliség, a lakáshiány, a nem megfelelő oktatási rendszer és a kormányzati korrupció. 1994. augusztus 19-én Tabriz városában több ezer ember lázadt, emellett máshol is zavargások törtek ki.

A nőknek még mindig nincs joguk elválni a férjétől, kivéve, ha bizonyítottan a férjük valami rosszat tett. Válás esetén azonban a nőknek joguk van arra, hogy a házasságban töltött évekért visszafizessék a tartozásukat. A nők munkahelyi szerepe javult a sah kora óta.

A munkanélküliség súlyos problémát jelent, és felduzzasztja a városi és vidéki szegények számát.

Az iráni sajtó és értelmiségiek által elszenvedett emberi jogi visszaélések aggodalomra adnak okot az emberi jogi aktivistáknak az országban és külföldön egyaránt.

20 - BIBLIOGRÁFIA

Fox, Mary Virginia. Irán. Chicago, Ill.: Children's Press, 1991.

Irán: országtanulmány. Washington, D.C.: Kongresszusi Könyvtár, 1989.

Mackey, Sandra. Az irániak: Perzsia, az iszlám és egy nemzet lelke. New York: Penguin Books, 1996.

Marks, Copeland. Szefárd főzés. New York: Donald I. Fine, 1982.

Nardo, Don. A Perzsa Birodalom. San Diego, Kalifornia: Lucent Books, 1998.

Rajendra, Vijeya és Gisela Kaplan. A világ kultúrái: Irán. New York: Times Books, 1993.

Spencer, William. Irán: A pávatrón országa. New York: Benchmark Books, 1997.

WEBOLDALOK

Iráni Kulturális Információs Központ, Stanford Egyetem [Online] Elérhető //www.persia.org/ , 1998.

Irán Kanadai Nagykövetsége. [Online] Elérhető //www.salamiran.org/ , 1998.

World Travel Guide. Irán. [Online] Elérhető //www.wtgonline.com/country/ir/gen.html , 1998.