KIEGÉSZÍTÉS: guh-LISH-uhns

ALTERNATÍV NÉV: Gallegos

HELYSZÍN: Észak-Spanyolország

NÉPESSÉG: 2,7 millió

NYELV: Gallego; kasztíliai spanyol

HIT: Római katolicizmus

1 - BEVEZETÉS

Galícia egyike Spanyolország három autonóm régiójának, amelyeknek a kasztíliai spanyolon, a nemzeti nyelven kívül saját hivatalos nyelvük van. A galíciaiak nyelvét gallegónak hívják, magukat a galíciaiakat pedig gyakran gallegóként emlegetik. A galíciaiak Spanyolország második hullámában érkezett kelta betolakodók leszármazottai (a Brit-szigetekről és Nyugat-Európából), akik aA rómaiak, akik a Kr. e. II. században érkeztek, adták a galíciaiak nevét, amely a latinból származik. gallaeci.

Galíciát először a germán Suevi törzs egyesítette királyságként a Kr. u. V. században. 813-ban Compostelában megalapították Szent Jakab (Santiago) kegyhelyét. A keresztények egész Európából özönlöttek a helyszínre, amely azóta is a világ egyik legfontosabb zarándokhelye. A spanyol tartományok egyesítése után Ferdinánd király és Izabella királyné alatt a XV. században,Galícia szegény régió volt, amely földrajzilag el volt szigetelve a délre fekvő Kasztília politikai központjától. Szegénységüket gyakori éhínségek súlyosbították. Az Újvilág 1492-es felfedezésével nagy számban vándoroltak ki a régióból. Ma több galíciai él Argentínában, mint magában Galíciában.

Bár Francisco Franco maga is galíciai volt, diktatórikus rendszere (1939-75) elnyomta a régió politikai és kulturális autonómiára irányuló törekvéseit. Halála és a demokratikus rendszer (parlamentáris monarchia) spanyolországi bevezetése óta azonban a galíciai nyelv és kultúra újjáéledt. A növekvő idegenforgalom javította a régió gazdasági kilátásait.

2 - HELYSZÍN

Galícia az Ibériai-félsziget északnyugati sarkában található. A régiót északon a Vizcayai-öböl, nyugaton az Atlanti-óceán, délen a Mió folyó (a portugál határ), keleten pedig León és Asztúria határolja. Galícia partvidékén számos festői torkolat található. (rías) A terület enyhe, esős, tengerparti éghajlata éles ellentétben áll Dél-Spanyolország száraz, napsütéses vidékeivel. Galícia lakosságának mintegy harmada városi területeken él.

3 - NYELV

A galíciaiak többsége beszéli a spanyol nemzeti nyelvet, a kasztíliai spanyolt, és saját hivatalos nyelvét, a gallegót. A gallegó azóta terjedt el, hogy Galícia Franco diktatórikus uralmának megszűnése után autonóm régióvá vált. A katalánhoz és a kasztíliaihoz hasonlóan a gallegó is román nyelv (latin gyökerű nyelv). A gallegó és a portugál egy nyelv volt egészen a spanyolországi portugálokig.XIV. századig, amikor elkezdtek eltávolodni egymástól. Ma még mindig hasonlítanak egymáshoz.

4 - FOLKLORE

A galíciai folklór számos varázslatot és rituálét tartalmaz, amelyek az életciklus különböző szakaszaihoz és eseményeihez kapcsolódnak. A népi babonák néha összeolvadnak a katolicizmussal. Például a vallási szertartás helyszínének közelében gyakran kaphatók amulettek (varázsszerek) és rituális tárgyak, amelyekről úgy gondolják, hogy elhárítják a gonosz szemet. A természetfeletti erőket különböző lényeknek tulajdonítják. Ezek közé tartoznak a következők. meigas, az egészségre és a romantikára szolgáló bájitalok forgalmazói; a látnokok, az úgynevezett barajeras ; és a gonosz brujas, vagy boszorkányok. Egy népszerű mondás szerint: Eu non creo nas bruxas, pero habel-as hainas! (Nem hiszek a boszorkányokban, de léteznek!).

5 - HIT

Spanyolország más részein élő szomszédaikhoz hasonlóan a galíciaiak túlnyomó többsége római katolikus. A nők általában vallásosabbak, mint a férfiak. Galíciában számos templom, kegyhely, kolostor és egyéb vallási jelentőségű hely található. A legjelentősebb a La Coruña tartományban található híres Santiago de Compostela katedrális. Santiago a világ egyik legnagyobb zarándokhelye.A középkor óta (Kr.u. 476-1450) a katolikus egyház szellemi központjaként csak Róma és Jeruzsálem előzi meg. A helyi legenda szerint egy pásztor itt fedezte fel Szent Jakab maradványait Kr.u. 813-ban. A katolicizmus központi szerepe a galíciai kultúrában a magas kőkereszteken is megmutatkozik. cruceiros az egész régióban megtalálható.

6 - FONTOSABB ÜNNEPEK

A galíciaiak a keresztény naptár főbb ünnepnapjait ünneplik, emellett számos szent ünnepét is megünneplik. Az éjszakai ünnepségek, az úgynevezett verbenas Sok galíciai részt vesz a zarándoklatokon is, amelyeket úgy hívnak, hogy romer'as A világi (nem vallási) ünnepek közé tartozik a "Vikingek partra szállása" Catoira-ban. Ez az ünnep egy viking flotta tizedik századi támadására emlékezik, és azt eleveníti fel.

7 - AZ ÁTMENET RÍTUSAI

A keresztség, az elsőáldozás és a házasság mellett a katonai szolgálat a galíciaiak számára - a spanyolok többségéhez hasonlóan - az átmenet rítusának tekinthető. Az első három esemény a legtöbb esetben nagy és drága társadalmi összejövetelekre ad alkalmat, amelyeken a család megmutatja nagylelkűségét és gazdasági helyzetét. Quintos azok a fiatal férfiak, akik ugyanabból a városból vagy faluból egyazon évben vonulnak be katonának. Szorosan összetartozó csoportot alkotnak, amely pénzt gyűjt a szomszédoktól, hogy partikat szervezzenek és szerenádot adjanak a lányoknak. Az 1990-es évek közepén a kötelező katonai szolgálat idejét jelentősen csökkentették. A kormány azt tervezte, hogy a kötelező katonai szolgálatot egy teljesen önkéntes hadsereggel váltja fel.

8 - KAPCSOLATOK

Galícia egy hegyvidéki vidék, ahol az eső és a köd állandóan jelen van, és ahol buja zöldellő növényzet uralkodik. A területhez kapcsolódó hangulat a kelta álmodozás, a melankólia és a természetfelettiben való hit. Van egy különleges kifejezés... morriña- A galíciaiak szeretik a következő mondással jellemezni régiójuk négy fő városát: Coruña se divierte, Pontevedra duerme, Vigo trabaja, Santiago reza (Coruña szórakozik, Pontevedra alszik, Vigo dolgozik, Santiago pedig imádkozik).

9 - ÉLETKÖRÜLMÉNYEK

A városlakók jellemzően régi gránit házakban vagy újabb tégla- vagy betonépítésű, többszintes lakóházakban élnek. A legnagyobb városokon kívül a legtöbb galíciai saját otthonnal rendelkezik. 31 000 apró településen élnek, az úgynevezett aldeák. Egy-egy aldea 80-200 főt számlál, és általában gránitból épült egylakásos házakból áll. Az állatokat vagy a földszinten, vagy egy közeli különálló épületben tartják. A Portugália által körülzárt Galícia történelmileg nem tudta kiterjeszteni területét, így lakói arra kényszerültek, hogy a népesség növekedésével folyamatosan egyre kisebb birtokokra osszák fel földjeiket.A falusi parasztházakat a gránit magtárak jelenléte különbözteti meg. hórreos Répát, paprikát, kukoricát, burgonyát és más terményeket termesztenek. A tetőkön elhelyezett keresztek a termés lelki és fizikai védelmére szólítanak fel.

10 - CSALÁDI ÉLET

Galíciában a család (szülők és gyermekek) az alapvető háztartási egység. Az idős nagyszülők általában önállóan élnek, amíg mindketten élnek. Az özvegyek általában egyedül maradnak, amíg csak tudnak, bár az özvegyek általában a gyermekeik családjához költöznek. Ez azonban ritkábban fordul elő, mivel a galíciaiak gyakran elköltöznek szülőfalujukból, vagy elhagyják a régiót.A házas nők egész életükben megtartják a saját vezetéknevüket. A gyermekek felveszik apjuk vezetéknevét, de az anyjukét is hozzácsatolják. A galíciai nők viszonylag nagyfokú önállósággal és felelősséggel rendelkeznek. Gyakran ugyanazokat a munkákat végzik, mint a férfiak a mezőgazdaságban vagy a kereskedelemben. A galíciai nők több mint háromnegyede fizetett munkát végez. A nők vállalják a legtöbb munkát is.a háztartási munkák és a gyermeknevelés felelőssége, bár a férfiak segítenek ezeken a területeken.

11 - RUHÁZAT

A galíciaiak, akárcsak Spanyolország más részein, modern, nyugati stílusú ruházatot viselnek. Enyhe, esős, tengerparti éghajlatuk megköveteli a déli szomszédaiknál valamivel nehezebb öltözködést, különösen télen. A régió belső részén élő vidéki lakosok hagyományos öltözködéséhez a facipő is hozzátartozik.

12 - ÉTELEK

A galíciai konyhát Spanyolország-szerte nagyra értékelik. Legmarkánsabb összetevői a tenger gyümölcsei, beleértve a fésűkagylót, homárt, kagylót, nagy és kis garnélarákot, osztrigát, kagylót, tintahalat, számos rákfajtát és a libatöpörtyűt (egy vizuálisan nem túl vonzó galíciai csemege, amelyet úgy hívnak percebes). A polip szintén kedvelt, sóval, paprikával és olívaolajjal fűszerezve. Empanadas, A népszerű specialitásnak számító empanadák nagyméretű, foszlós piték hús-, hal- vagy zöldségtöltelékkel. A kedvenc empanada töltelékek közé tartozik az angolna, a lampionhal (egy halfajta), a szardínia, a sertéshús és a borjúhús. Caldo gallego, a fehérrépából, káposztából vagy zöldségekből és fehérbabból készült húslevest az egész régióban fogyasztják. Tapas (előétel) bárok népszerűek Galíciában, mint Spanyolországban máshol is. Galícia híres a tetilla A népszerű desszertek közé tartozik a mandulás torta. (tarta de Santiago) , egy regionális specialitás.

13 - FELADATOK

Az iskoláztatás Galíciában, akárcsak Spanyolország más részein, ingyenes, és hat és tizennégy éves kor között kötelező. Ebben az időben sok diák megkezdi a hároméves iskolai képzést. bachillerato (Ezt követően választhatják az egyéves főiskolai előkészítő tanulmányokat vagy a szakképzést. A galíciai nyelvet, a gallegót, az általános iskolától az egyetemig minden szinten tanítják. A spanyol gyermekek körülbelül egyharmadát magániskolákban oktatják, amelyek közül sok a katolikus egyház fenntartásában van.

14 - KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

A galíciai irodalmi és zenei örökség egészen a középkorig (Kr. u. 476-1450) nyúlik vissza. A XIII. századi Martin Codax nevű mesterdalnok gallegán dalai a legrégebbi fennmaradt spanyol dalok közé tartoznak. Ugyanebben az időszakban X. Alfonz, Kasztília és León királya megírta a "Gallegán dalok" című művét. Cántigas de Santa María Ez a mű 427, Szűz Máriához szóló versből áll, amelyek mindegyike saját megzenésített vers. A középkori európai zeneirodalom egyik remekműve, amelyet előadások és felvételek a mai napig megőriztek. A galíciai lírai és udvari költészet a XIV. század közepéig virágzott.

A közelmúltban Galícia legismertebb irodalmi alakja a XIX. századi költőnő, Rosal'a de Castro volt. Költészetét az amerikai költőnő, Emily Dickinson költészetéhez hasonlították, aki nagyjából ugyanebben az időben élt és írt. A XX. században olyan galíciai írók váltak híressé, mint Manuel Curros Enríquez és Ramón María del Valle-Inclán.

15 - FOGLALKOZTATÁS

A galíciai gazdaságot a mezőgazdaság és a halászat uralja. A régió kisgazdaságai, az úgynevezett minifundios, kukoricát, fehérrépát, káposztát, kis zöldpaprikát, az ún. pimientas de Padrón , a burgonya, amelyről azt mondják, hogy a legjobb Spanyolországban, és a gyümölcsök, köztük az alma, a körte és a szőlő. Bár a traktorok elterjedtek, a térségben még mindig láthatók ökrök által vontatott ekék és nehéz, fakerekes szekerek. A betakarítás nagy részét még mindig kézzel végzik. A galíciaiak hagyományosan gyakran vándoroltak ki munkát keresve, és sokan spóroltak a későbbi visszatérésre. Akik visszatérnek, gyakran vállalkoznak,Galícia emellett támogatja a volfrám-, ón-, cink- és antimonbányászatot, valamint a textil-, petrolkémiai és autógyártást. A turizmus is egyre növekszik, különösen a festői Atlanti-óceán partvidékén.

16 - SPORT

Spanyolország más részeihez hasonlóan a legnépszerűbb sport a labdarúgás. (fútbol) A kosárlabda és a tenisz is egyre népszerűbb nézőtéri sportok. A résztvevő sportok közé tartozik a vadászat és a halászat, a vitorlázás, a kerékpározás, a golf, a lovaglás és a síelés.

17 - REKREÁCIÓ

Spanyolország más részeihez hasonlóan a galíciaiak is szeretnek társasági életet élni a régió számos tapas (előétel) bárokat, ahol könnyű ételt és italt vásárolhatnak. Gyönyörű vidékük hegyei, torkolatai és strandjai bőséges forrásokat biztosítanak a szabadtéri kikapcsolódáshoz.

18 - KÉZMŰVESSÉG ÉS HOBBI

A galíciai kézművesek a kerámia, a finom porcelán, a jet ( azabache- a szén kemény, fekete formája, amelyet csiszolni lehet, és ékszerekhez lehet használni), csipke, fa, kő, ezüst és arany. A régió népzenéjét énekes és hangszeres előadásokban élvezik. A néptánc is népszerű. A kíséretet a dudaszerű galíciai nemzeti hangszer, a duda adja. gaita , ami a galíciai nép kelta eredetét tükrözi.

19 - SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK

Galícia Spanyolország egyik legszegényebb régiója. Történelmileg sok lakosa vándorolt ki a jobb élet reményében. Csak az 1911 és 1915 közötti években a becslések szerint 230 000 galíciai költözött Latin-Amerikába. A galíciaiak Spanyolország összes nagyvárosában, valamint Franciaországban, Németországban és Svájcban találtak új otthonra. A huszadik században sokan vándoroltak ki az argentin Buenos Airesbe.században, hogy az argentinok minden Spanyolországból érkező bevándorlót gallegos (Az utóbbi években a viszonylagos jólét időszakának köszönhetően a kivándorlás évi 10 000 fő alá csökkent.

20 - BIBLIOGRÁFIA

Facaros, Dana és Michael Pauls. Észak-Spanyolország. London, Anglia: Cadogan Books, 1996.

Lye, Keith. Útlevél Spanyolországba. New York: Franklin Watts, 1994.

Schubert, Adrian. Spanyolország földje és népe. New York: HarperCollins, 1992.

Valentine, Eugene és Kristin B. Valentine: "Galíciaiak". A világ kultúráinak enciklopédiája ( Európa Boston: G. K. Hall, 1992.

WEBOLDALOK

Spanyol Külügyminisztérium. [Online] Elérhető //www.docuweb.ca/SiSpain/ , 1998.

Spanyol Idegenforgalmi Hivatal. [Online] Elérhető //www.okspain.org/ , 1998.

World Travel Guide. Spanyolország. [Online] Elérhető //www.wtgonline.com/country/es/gen.html , 1998.